1 liter 4 °C-os víz a Föld felszíne közelében 10 N súlyú.
De ha ezt az 1 liter vizet a Nap felülete közelébe vinnénk, a Nap 27-szer nagyobb vonzóerőt gyakorolna rá, tehát az 1 liter víz súlya 270 N lenne. A Hold felületén pedig ez csak 1/6-a lenne a Földön mért értéknek.
Ugyanannak a testnek a súlya tehát változó nagyságú és egy másik "testtől" is függ. Most képzeljük el az 1 liter vizet olyan térben, amelyben nincs más test, amely vonzaná. Az 1 liter víz mozdulatlanul a helyén marad. Nem hat rá vonzóerő, nincs súlya!
Próbáljuk most ezt a súlytalan vizet meglökni, mozgásba hozni. Ellenállást érzünk. Ha 10 liter, 100 liter víz lenne ott, akkor 10-szer, 100-szor nagyobb ellenállást éreznénk lökés közben. Tehát a testnek van egy érdekes tulajdonsága: a mozgató erővel szentben ellenállást fejt ki. Azt mondjuk, hogy tehetetlen tömege van. |
A mozgató erővel szemben kifejtett ellenállást úgy mérhetnénk, hogy 1 másodpercig bizonyos nagyságú erővel hatnánk a testre és megfigyelnénk, hogy az 1 másodperc végén mekkora sebességgel mozogna a test. A kísérletek szerint ha 1 liter vízre 10 N mozgató erő hat 1 másodpercig, akkor a végsebessége 10 m lesz másodpercenként. Azt mondjuk: ennek a testnek a tehetetlen tömege 1 kg.
Ha azt tapasztaljuk, hogy 1 másodpercig tartó 10 N mozgató erő hatására valamely test nem 10 m végsebességet ér el, hanem 10-szer kisebbet, tehát 10-szer jobban ellenáll a mozgató erőnek, akkor a tehetetlen tömeg 10-szer nagyobb, vagyis 10 kg.
Végeredményben: ugyanaz a test a világmindenség bármely részén ugyanakkora mértékben áll ellen a mozgató erőnek, tehát tehetetlen tömege változatlan. Súlya ellenben változó, mert attól függ, hogy egy másik testtel mekkora kölcsönös vonzóerő jön létre. |